Az IVSZ álláspontja a mesterséges intelligenciára épülő fejlesztésekkel kapcsolatban

A SMART 2023 – Changing reality konferencián ismertette az IVSZ a társadalom, a hazai technológiai szektor, illetve a kormányzati szereplők számára kidolgozott álláspontját a hétköznapjainkba egyre inkább begyűrűző mesterséges intelligenciával kapcsolatban. Az iparági szövetség szerint semmiképp nem járható út hátráltatni az MI-vel kapcsolatos innovációt, ugyanakkor kulcsfontosságú a megfelelő szabályozási környezet kialakítása, és a hazai munkavállalók felkészítése a magasabb hozzáadott értékű feladatok elvégzésére – a monoton feladatokat úgyis algoritmusok végzik helyettük.

Az IVSZ évek óta azt az álláspontot képviseli, hogy a technológiai fejlődés, a digitális transzformáció olyan történelmi kitörési lehetőséget jelent a magyar gazdaság számára, amely segíthet kihúzni a nemzetgazdaságot a közepes fejlettség csapdájából. Ennek a technológiai fejlődésnek az egyik meghatározó eleme a mesterséges intelligencia, amely mára már megjelent életünk minden területén és jelentős mértékben alakítja át a gazdaságot, a társadalmat.

A fejlődést nem lehet, és nem is szabad feltartóztatni

Szakmai szervezetként az IVSZ egyértelműen az egyik legmeghatározóbb technológiaként azonosítja az MI-t, a szövetség szerint az ezzel kapcsolatos fejlesztések éppen úgy a digitális transzformáció részét képezik, mint számos egyéb, a hatalmas felhalmozott adatbázisok elemzésére, hasznosítására irányuló technológia.

“Bár a globális iparban is irányulnak erre kezdeményezések, aligha reális törekvés feltartóztatni a folyamatosan gyorsuló technológiai fejlődést, és meggyőződésünk szerint nem is célszerű erre törekedni. Olyan környezetet kellene hazánkban teremteni, hogy az MI-megoldások úgy javítsák a felhasználók életminőségét és versenyképességét, hogy egyúttal nem sértik a felhasználók valós érdekeit és jogait. A következő években csakis az a gazdaság tud versenyképes maradni, amelyben a munkavállalók készségszinten használják a modern technológiát, és képesek arra, hogy a mesterséges intelligenciára építve újabb innovatív megoldások születését támogassák” – kommentálta Vinnai Balázs, az IVSZ elnöke a szövetség mesterséges intelligencia által jelentett kihívásokkal kapcsolatos állásfoglalását.

Az MI kapcsán különösen fontos a jól kiegyensúlyozott szabályozás

Természetesen az IVSZ is osztja azt az álláspontot, amely szerint szükség van az MI alkalmazásának széleskörű – az informatikai vonatkozásokon messze túlnyúló, a jogi, etikai, szociális, üzleti, versenyszabályozási aspektusokra is kiterjedő elemzésére. Különösen fontos lesz a megfelelő egyensúlyt megtalálni a szabályozás terén annak érdekében, hogy a szabályozás biztosítsa az MI alkalmazás területén a jogszerűséget, a felhasználók biztonságát, az alapjogok csorbítatlanságát, ugyanakkor lehetőség szerint támogassa a technológiai fejlődést, az innovációt és csak a szükséges mértékben korlátozza azt, de semmiképpen ne gátolja.

A szövetség javasolja továbbá olyan „szabályozási tesztkörnyezet” létrehozását, amely lehetővé teszi, hogy a mesterségesintelligencia-fejlesztéseken a szabályozás következményeit, hatásait „védett” körülmények között vizsgáljuk, megfelelően módosítva a fejlesztést a felhasználói biztonságot előtérbe helyezve, – vagy esetleg a szabályozási környezet módosítására téve javaslatot. Kulcsfontosságú az MI betanításához szükséges adatvagyon megfelelő kezelése is, az IVSZ ezért szükségesnek tartja, hogy a közszférában keletkező – nem bizalmas vagy minősített – adatok minél szélesebb körben válhassanak elérhetővé, annak érdekében, hogy azokra épülve innovatív MI-megoldásokkal állhassanak elő a magyar vállalatok.

Hiába tud mindent az MI, fel kell készíteni és képezni kell a munkavállalókat, hogy használni tudják

A mesterséges intelligencia jelentős hatást gyakorol a munkaerőpiacra is. A mesterséges intelligencia elterjedésének következményeként több millió munkahely szűnhet meg világszerte, amely természetes módon félelmet kelt az emberekben. Ugyanakkor fontos látni, hogy ezzel egy időben több millió új munkahely létrejöttét is prognosztizálják a kutatások.

Mindez az egyének számára több változást is hoz: a monoton feladatok végrehajtása helyett a magasabb hozzáadott értékű munkavégzés felé tolódik el a hangsúly minden munkakörben. Ez megköveteli a folyamatos tanulást, önképzést a munkavállalók részéről, hiszen csak a digitális készségekkel rendelkező munkavállalók tudják hatékonyan használni a mesterséges intelligenciát. A kormányzatok nem hagyhatják magukra ebben a folyamatban a munkavállalókat. Szükség lesz átképzési programokra, munkaadók és munkavállalók számára nyújtott célzott támogatásokra annak érdekében, hogy a felkészítsék a jövőre a jelen munkavállalóit.

Olyan gyors a fejlődés, hogy máris felülvizsgálják az MI Stratégiát

Annak érdekében, hogy hazánk meg tudja ragadni az adatgazdaság és az MI alkalmazásában rejlő történelmi kitörési lehetőséget, az IVSZ széleskörű összefogást kezdeményez annak érdekében, hogy a Kormány által 2020-ban elfogadott Mesterséges Intelligencia Stratégia felülvizsgálata minél hamarabb megtörténjen.  Ez az alapfeltétele az MI-vel kapcsolatos részletes akciótervek mielőbbi és hatékony végrehajtásának, ami azért fontos, mert a technológia megfelelő használata lehetőséget teremt a magyar vállalkozások és a teljes nemzetgazdaság teljesítményének gyorsabb növelésére.

Az IVSZ javasolja, hogy a digitalizációról szóló hazai szakmai közbeszédben elsősorban az MI (és szélesebb értelemben az adatgazdaság és a digitális transzformáció) pozitív versenyképességi vonatkozásaira, a technológiai fejlődésben rejlő történelmi kitörési lehetőségre helyezzük a hangsúlyt többek között az MI bizonyított és biztonságos felhasználási területeinek bemutatásával, azoknak az üzleti problémáknak a megismertetésével, amelyre MI alapú fejlesztésekkel választ lehet adni, mivel ellenkező esetben csak konzerválni – rosszabb esetben tovább növelni – tudjuk lemaradásunkat.

Az IVSZ öt pontba gyűjtötte össze hazánk legfontosabb teendőit az MI-vel kapcsolatban:

  1. Az MI elterjedése a gazdasági növekedés, a magasabb hozzáadott értéket termelő munkahelyek kialakulása és a fejlődés záloga.
  2. Ki kell használnunk a digitalizáció és ezen belül az MI lehetőségeit annak érdekében, hogy a magyar gazdaság ebből a legtöbbet profitálja
  3. Az elsődleges feladat a bizalom megteremtése a technológia iránt a felhasználók, a közszféra és vállalkozások körében, mivel bizalom nélkül az MI elterjedése és használata lelassul.
  4. Tiltás helyett felelős szabályozás, félelem és védekezés helyett a felkészülés a kulcs.
  5. A szabályozás elsődleges feladata támogatni az innovációt, ugyanakkor biztosítani a kockázatok azonosítását és megfelelő kezelését. Arányos, rugalmas, átlátható szabályozási megközelítésre van szükség, amely lehetővé teszi a mesterséges intelligencia felelős alkalmazásának virágzását.

Jó gyakorlatok Information

Website link
Célcsoport
Digitális készségek mindenki számára
Digitális technológia/szakosodás
Mesterséges intelligencia
Digitális készségszint
Alapszintű
Középszintű
Emelt szintű
Digitális szakértő
Földrajzi terület - Ország
Magyarország
Iparági területe az oktatásnak és képzésnek
Máshova nem sorolt információs és kommunikációs technológiák (IKT)
Kezdeményezés típusa
Helyi kezdeményezés
A finanszírozás típusa
Állami
Szervezet

Szólj hozzá