Európai Bizottság: Cselekvési terv az internetes megfélemlítés ellen

Az online zaklatás továbbra is kiemelt helyen szerepel az EU még megoldásra váró prioritásai között – és az elmúlt években egyre szélesebb körre terjedt ki, mint korábban.

Az ICF, az SOS Children’s Villages és a Save the Children által az EU Gyermekek Részvételi Platformja keretében az internetes megfélemlítésről a gyermekekkel folytatott konzultáció eredményeiről készített 2025-ös jelentés szerint az öt gyermek közül kettő tanúja volt online zaklatásnak, 25%-uk pedig maga is áldozatává vált. Különösen a lányok esetében jelentették magasabb arányban, hogy tanúi voltak online zaklatásnak, illetve maguk is áldozatává váltak. Egy nemrégiben készült Eurobarométer-felmérésben megkérdezett európaiak több mint 90%-a úgy vélte, hogy sürgős intézkedésekre van szükség a gyermekek védelme érdekében a káros online hatásoktól és visszaélésektől.

A közösségi média (amelyet a fiatalok 80%-a használ naponta) az egyik fő csatorna, amelyen keresztül a gyermekek és tinédzserek ki vannak téve a online zaklatásnak, és egyre több bizonyíték utal arra, hogy a nem megfelelő online tartalmaknak való kitettségük tartós, káros hatásokkal jár. Az EU már rendelkezik átfogó jogi és politikai keretrendszerrel a gyermekek online védelmére és jogainak erősítésére ( a digitális szolgáltatásokról szóló rendelet (DSA), a gyermekbarát internetre vonatkozó európai stratégia
(BIK+), a Biztonságosabb Internet Központok hálózata stb.). Ennek fényében, valamint a meglévő kezdeményezések kiegészítése céljából az Európai Bizottság 2026 februárjában bejelentette és elindította a cselekvési tervet az internetes megfélemlítés ellen.

Miért van szüksége Európának az internetes megfélemlítés elleni cselekvési tervre?

Az online zaklatás alapvetően „magánjellegűnek” tekinthető – a zaklatáshoz már nincs szükség fizikai jelenlétre és érintkezésre. Bármikor előfordulhat, ami miatt az áldozatok gyakran úgy érzik, mintha a zaklatóval való szünet nélküli kommunikáció végtelen körforgásában lennének. Az internetes megfélemlítés áldozatainak szinte mindegyike (95%) a valós életben is fizikai, verbális vagy társadalmi zaklatásnak van kitéve.

Az internetes megfélemlítés az összes EU-országban növekvő tendenciát mutat. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) adatai szerint 2017 és 2018, valamint 2021 és 2022 között az internetes megfélemlítés mind a 29 olyan EU-országban és régióban növekedett, amelyekre a „Hogyan élnek a gyermekek a digitális korban?” című, 2025-ös jelentés kiterjed. Egyes országokban – különösen Dániában, Litvániában, Norvégiában, Szlovéniában, Izlandon és Hollandiában – ez az arány több mint 5%-kal emelkedett. Maga az OECD-átlag is emelkedett – 12,1%-ról 15,5%-ra.

Az egyes EU-tagállamok közötti különbségek is jelentősek. A 2021–22-es időszakban az online zaklatás aránya – azaz az online zaklatásnak kitett gyermekek aránya – Spanyolországban 7,5 százalék, Litvániában pedig 27,1 százalék volt. Litvánia mellett a magas online zaklatási arányt mutató országok közé tartozott még Lettország, Lengyelország, Anglia, Magyarország, Észtország, Írország, Skócia, Szlovénia, Svédország, Wales, Finnország és Dánia. Portugália, Görögország és Franciaország szintén azok közé az országok közé tartoznak, ahol a legalacsonyabb az internetes megfélemlítés aránya. Németországban és Olaszországban az internetes megfélemlítés aránya szintén az európai átlag alatt volt (lásd az OECD 2025-ös jelentését, valamint az Euronews 2025-ös cikkét: „A gyermekek körében az internetes megfélemlítés minden európai országban növekszik: melyek szenvednek tőle a leginkább?”). Minden országban az alacsonyabb társadalmi-gazdasági háttérrel rendelkező gyermekek nagyobb valószínűséggel jelzik, hogy áldozattá váltak, mint a többiek.

A cselekvési terv főbb részletei 

A cselekvési terv három pillérre összpontosít az EU-szintű kiberzaklatás elleni fellépés erősítése érdekében:

1. Együttműködés az EU-szintű védelem terén: a Bizottság továbbra is érvényesíti a hatályos jogszabályokat, és fokozottabb figyelmet fordít a kiberzaklatásra. Az EU tagállamait arra ösztönzik, hogy az EU-szintű közös meghatározás alapján vegyék át a vezető szerepet a kiberzaklatás elleni nemzeti politikák kidolgozásában.
2. Megelőzés és tudatosságnövelés: a cselekvési terv célja, hogy már kisgyermekkorban elősegítse az egészséges, felelősségteljes digitális szokások kialakulását az internetes megfélemlítés megelőzése és az azzal kapcsolatos tudatosság növelése érdekében. A Bizottság különféle uniós szintű eszközöket bocsát rendelkezésre, amelyek kidolgozásában gyermekek, szülők, pedagógusok, mentálhigiénés szakértők, a tagállamok, valamint olyan szervezetek vettek részt, mint a Biztonságosabb Internet Központok.
   • Az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontja (JRC) egy speciális „JRC Science for Digital Wellbeing” információs központtal rendelkezik, amely információkat és statisztikai adatokat tartalmaz az internetes zaklatásról.
   • A JRC otthont ad az Európai Algoritmikus Átláthatósági Központnak (ECAT) is, amely technikai és tudományos szakértelmével támogatja a digitális szolgáltatásokról szóló rendelet (DSA) végrehajtását.
3. Bejelentés és támogatás: a cselekvési terv célja annak biztosítása, hogy mindenki – különösen az áldozatok, a szemtanúk, a szülők és a gondviselők – egyértelmű, megbízható és hozzáférhető lehetőségekkel rendelkezzen a visszaélések bejelentésére és átfogó segítség igénybevételére. A Bizottság támogatni fogja egy online biztonsági alkalmazás bevezetését valamennyi tagállamban, amely lehetővé teszi a gyermekek és fiatalok számára, hogy könnyedén bejelentsék az internetes megfélemlítést, bizonyítékokat tároljanak és nyújtsanak be, valamint személyre szabott segítséget kapjanak.

A cselekvési terv a következőkre épül: egy uniós szintű alkalmazás bevezetése, amelyen keresztül az online zaklatás áldozatai könnyen segítséget kaphatnak; az online káros magatartás elleni küzdelemre irányuló nemzeti megközelítések összehangolása; valamint az internetes megfélemlítés megelőzése a jobb és biztonságosabb digitális gyakorlatok ösztönzése révén.

További olvasnivaló

További információkat a cselekvési tervről és a következő lépésekről az Európai Bizottság honlapján talál. Ismerje meg részletesen a „Cselekvési terv az internetes megfélemlítés ellen” című dokumentum teljes szövegét, és olvassa el a cselekvési terv elindításáról szóló sajtóközleményt.

A BIK honlapja számos forrást kínál gyermekek, fiatalok, tanárok és szülők számára, köztük egy tudásközpontot, amely a terület legfrissebb kutatási eredményeit és információit tartalmazza.

Cikk Information