A digitális évtized helyzete 2026-ban: sürgős fellépés nélkül fennáll annak a kockázata, hogy az EU nem teljesíti a 20 millió IKT-szakértőre vonatkozó célkitűzést

Az Európai Bizottság 2026. június 17-én közzétette a digitális évtized helyzetéről szóló jelentés és csomag 2026-os kiadását. A 2026-os jelentés szerint Európa fejlődött szolgáltatásainak, iparágainak és társadalmának digitális átalakulása terén – a digitalizáció alappillérei már szilárdan kiépültek. Ugyanakkor több erőfeszítésre van szükség a végrehajtás hiányosságainak áthidalásához, mivel az olyan szempontok, mint a lépték, a sebesség és az általános koordináció nagyobb figyelmet igényelnek. Továbbra is jelentős hiányosságok tapasztalhatók különösen az alaptechnológiák, a számítástechnikai kapacitás, a kiberbiztonság, a fejlett digitális technológiák elterjedése, valamint a digitális készségek és a kapacitásbővítés terén. 

Azok a napok, amikor a digitális átalakulást csak az innovációval és a termelékenységnövekedéssel összefüggésben említették, már rég elmúltak – 2026-ban úgy tűnik, hogy egyre inkább a rugalmasság, a biztonság és a demokrácia kérdéseihez, valamint az alapvető uniós értékekhez kapcsolódik. A digitális évtized helyzetéről szóló 2026. évi jelentés szerint e kihívások kezelése az eredendően emberközpontú digitális átalakulási folyamat sikerétől függ, amely alátámasztja az Unió versenyképességével, rezilienciájával és biztonságával kapcsolatos alapvető szempontokat. Úgy tűnik, minden kezdeményezés ugyanahhoz az átfogó célhoz vezet: Európa technológiai szuverenitásának megerősítéséhez, anélkül hogy ennek árát a fejlődés legfontosabb mozgatórugói, az emberek fizetnék meg.

Az EU által 2025-ben elért eredmények feltérképezése: a kézzelfogható eredmények ellenére a hiányosságok továbbra is fennállnak

Ahelyett, hogy egyszerűen számba venné a közelmúltbeli tendenciákat, a digitális évtized helyzetéről szóló 2026. évi jelentés egy lépéssel tovább megy, és belemerül az európai digitális teljesítményt, reformokat és beruházásokat ösztönző vagy akadályozó strukturális tényezőkbe. A jelentés egészét átható egyik következtetés ugyanakkor árnyékot vet az elmúlt években elért eredményekre: a 2022 óta bekövetkezett számos kézzelfogható előrelépés ellenére a fejlemények jelenlegi üteme továbbra sem elegendő ahhoz, hogy az EU közelebb kerüljön a digitális évtized céljaihoz, és nem kezeli a digitális kor által előidézett kihívásokat. 

Készségközpontú területek a digitális évtized helyzetéről szóló 2026. évi jelentésben: Hogyan pótoljuk a hézagokat?

A digitális évtized helyzetéről szóló 2026. évi jelentés három olyan, túlnyomórészt készségközpontú területet határoz meg, ahol különösen sürgős erőfeszítésekre van szükség a meglévő hiányosságok megszüntetése érdekében: 

1) Digitális készségek

Az EU digitális évtizedének 2030-ra kitűzött céljai az alapvető digitális készségekkel rendelkező uniós polgárok 80%-ának és 20 millió IKT-szakembernek a foglalkoztatását célozzák meg. 2026-ban az európaiak több mint 60%-a rendelkezett alapvető digitális jártassággal és alapvető műszaki ismeretekkel. Az IKT-szakemberek aránya azonban jelentősen alacsonyabb: 2025-ben az IKT-szakemberek a teljes munkaerő 5 %-át tették ki (a stratégiai kommunikációban szereplő 10 %-os cél fele). A nők továbbra is jelentősen alulreprezentáltak az informatikai munka világában, és az IKT-szakértők kevesebb mint 20%-át teszik ki. 

2) A technológia bevezetése és alkalmazása a vállalkozásoknál

Az európai vállalkozások egyötöde sikeresen alkalmazta a mesterséges intelligenciát az operatív folyamatokban. A mesterséges intelligencia elfogadása önmagában az előző évhez képest az egekbe szökött, és 2025-ben 48 %-kal emelkedett. A vállalkozások közel fele (46,5%) használ felhőalapú számítástechnikát, és közel 40%-uk dolgozik adatokkal. A kis- és középvállalkozások (kkv-k) alkotják az európai gazdaság gerincét, és szinte az összes európai vállalkozást képviselik. Ugyanakkor továbbra is küzdenek a készségekkel, az erőforrásokkal, a hozzáféréssel és az infrastruktúrával kapcsolatos akadályokkal, annak ellenére, hogy a jelentés szerint a kisvállalkozások digitális érettsége javult. 

3) A digitális technológia és a társadalmi igények metszéspontjában felmerülő társadalmi kihívások.  

A fokozott digitalizáció egyre nagyobb társadalmi kockázatokkal jár. Az olyan szempontok, mint a kiszolgáltatott csoportok és különösen a gyermekek védelme (több mint 90%-uk számára aggasztó szempont), az online manipuláció, a félretájékoztatás és a mesterséges intelligencia által létrehozott káros tartalmak (87%) a legtöbb európai polgárt aggasztják. Szinte minden európai (80%) úgy véli, hogy a mesterséges intelligenciát óvatosan kell szabályozni. 

Milyen közel van Európa az EU digitális évtizedének céljaihoz? A készségek terén elért eredmények továbbra is széttagoltak 

2022 óta a digitális évtizedről szóló szakpolitikai közlemény stratégiai irányítási mechanizmusként működik, és konkrét utat jelöl ki ahhoz, hogy a következő évtizedet digitálisabbá, emberközpontúbbá és az alapvető uniós értékekkel összhangban állóvá tegyük. A digitális évtized szakpolitikai program a közös célkitűzéseket és célokat egy átfogó nyomonkövetési ciklussal ötvözi, és észszerűsíti az uniós tagállamok bevonását a digitális évtizedre vonatkozó nemzeti stratégiai ütemtervek (nemzeti ütemtervek) és a tagállamokkal a digitális évtizeddel foglalkozó testületen keresztül folytatott uniós szintű koordináció révén. 

Amint azt az alábbi 1. ábra szemlélteti, az előrehaladás számos területen mérhető és tapintható. Ugyanakkor több kulcsfontosságú területen, köztük a készségfejlesztés terén, továbbra is elmaradás tapasztalható.

Ennek egyik példája az IKT-szakemberek jelenlegi helyzete a foglalkoztatásban, ahol az előrehaladás stagnálni látszik. Az uniós lakosság alapvető digitális készségekkel való felvértezése terén elért eredmények szintén elmaradnak a 2030-ra kitűzött céltól. A digitális közszolgáltatások terén egyenetlen az előrehaladás, mivel a polgárok és a vállalkozások számára nyújtott szolgáltatások 2030-ra a cél mintegy 90%-át érik el. 

Dimenziókészségek: a 2030-ra kitűzött célok előtt álló kihívások

A digitális évtizedről szóló szakpolitikai közleményben előirányzott digitális átalakulás az embereket helyezi a technológiai átállás középpontjába. A jelentés szerint a digitális készségek egyszerre szolgálják a „technológiai szuverenitás” megerősítését és a digitális technológiák széles körű alkalmazását. Az EU azonban továbbra is jelentős lemaradásban van mind az alapvető digitális készségek, mind az IKT-szakemberek számát illetően.

Alapvető digitális készségek: Elérte a célt, de 7 évvel később? 

A jelentős nemzeti beruházási kötelezettségvállalások ellenére az EU továbbra sem teljesíti az alapvető digitális készségekre vonatkozó 2030-as célt (a lakosság 80 %-a), amelyet a jelenlegi előrejelzések szerint 2037-re érnek el. Például a digitális évtizedre vonatkozó nemzeti ütemtervek keretében tett kötelezettségvállalások összesen közel 300 milliárd EUR-t tesznek ki, beleértve az állami költségvetésekből származó 205,9 milliárd EUR-t, ami valamivel meghaladja az EU-27 GDP-jének 1%-át.

Ugyanakkor az európaiak mindössze 60%-a rendelkezik alapvető digitális készségekkel. A fejlődés jelenlegi ütemével ez a szám 2030-ra várhatóan csak 68 %-ra emelkedik. Az alacsonyabb arányok az időseket, az alacsonyabb társadalmi-gazdasági háttérrel rendelkezőket és a vidéki térségekben élőket foglalják magukban, ahol a digitális kirekesztéshez hasonló szempontok a legjelentősebbek. Melyek azonban az alapvető digitális készségek elsajátításával kapcsolatos sajátos kihívások?

Az első strukturális kihívás a meglévő rendszerek korlátozott hatókörével és azzal kapcsolatos, hogy nem képesek elérni a kiszolgáltatott csoportokat. A képzés jelenlegi módjai nem érik el a leginkább rászorulókat – és ez a dimenzió különösen erős, ha a felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányát vizsgáljuk. Másodszor, úgy tűnik, hogy a digitális készségekbe való beruházás a formális oktatásra és az általános digitális befogadásra összpontosul, de nem sikerül bevonni a nehezen elérhető csoportokat. Harmadszor, a digitális technológiák gyors fejlődése némileg elavulttá teszi a célokat. A jelenlegi 80%-os célt a mesterséges intelligencia előtti időszakban határozták meg, és bár a mesterséges intelligenciával kapcsolatos jártasság témája egyre nagyobb teret nyer, az előrelépések továbbra is korlátozottak. Ez azzal a kockázattal jár, hogy még a cél elérése sem hozza létre a gyakorlatban 2030-ig szükséges kompetenciaszintet.

IKT-szakértők aránya: amikor a hiány stratégiai hátrányba kerül

Gyors fellépésre van szükség az IKT-foglalkoztatás terén fennálló, a digitális évtized céljait jelentősen megelőző jelentős hiányosságok áthidalása érdekében. Az olyan új és gyorsan fejlődő technológiák, mint a mesterséges intelligencia, a nagy teljesítményű számítástechnika vagy a nagy adathalmazok számos társadalmi kihívás megoldásának kulcsát jelenthetik, de az előnyeik kiaknázásához képzett munkaerőre van szükség, amely a technikai és humán készségek megfelelő kombinációjával rendelkezik, ami általában hiányzik Európa területén. 

2025-ben az EU alig haladta meg a 2030-ra kitűzött cél felét, 10,5 millió IKT-szakértőt foglalkoztatva. Ennek hátterében a gyorsan változó környezet áll, amely forradalmasítja a készségigényeket. Miért van ez így?

Számos strukturális tényező játszik szerepet, amelyek ahhoz kapcsolódnak, hogy az EU képes-e a digitális évtized által meghatározott ütemben növelni az IKT-munkaerőt. Először is, Európa nem termel elég diplomást az IKT területén, ami további szűk keresztmetszetekhez vezet a munkaerőpiacon. 2023-ban minden 1000 fiatalból csak 2,7 volt IKT-diplomás. Összehasonlításképpen: az Egyesült Államokban ez a szám 3,7, az Egyesült Királyságban pedig 4,6 volt. Ez azt mutatja, hogy ezt a készséghiányt nem lehet egyedül továbbképzéssel és átképzéssel pótolni. Ehelyett célzott beruházásokat kell végrehajtani az oktatási rendszerekbe, a korai életkortól egészen a felsőoktatásig, hogy áthidaljuk ezt a hiányt. 

Másodszor, óriási eltérés van a munkaerőpiac által igényelt és aktívan keresett készségek és a jelenlegi munkaerőben rendelkezésre álló készségek között. Az olyan technológiák, mint a mesterséges intelligencia, a felhő és az adatok olyan gyorsan fejlődtek, hogy gyakorlatilag lehetetlenné tették az oktatási intézmények számára a felzárkózást, és meghaladták a képzési tantervek követésének képességét. A szállítóspecifikus tanúsítványok tovább bonyolítják ezt a képet, csökkentve a munkaerőpiac általános rugalmasságát. 

Harmadszor, a nemek közötti egyensúly hiánya a technológia terén még mindig több mint hangsúlyos, és az e területen elért haladás továbbra is korlátozott. Ez a tendencia megfigyelhető az egész oktatási és karrierpályán – kevesebb lány érdeklődik a TTMM iránt, kevesebb fiatal nő megy TTMM tantárgyba, és kevesebb nő kezd technológiai karriert. Ezért a TTMM-re vonatkozó oktatási stratégiai terv közelmúltbeli, 2025. márciusi elindítása megteremti az égetően szükséges alapot ahhoz, hogy a TTMM-et prioritásként rögzítsék az uniós oktatási és készségfejlesztési szakpolitikákban, és szakpolitikai és finanszírozási keretet biztosít a TTMM-oktatás minőségének és az ezekben az ágazatokban való részvételnek az előmozdításához. 

Végül, de nem utolsósorban a fejlett digitális készségek iránti kereslet meghaladta az IKT-ágazat hatásköreit. A mesterséges intelligencia szinte valamennyi kulcsfontosságú ágazatban (egészségügy, gyártás, logisztika, közigazgatás stb.) történő fokozott elterjedésével a digitális készségek iránti igény már nagyobb, mint amit a jelenlegi munkaerőpiaci előrejelzések fedezni tudnak. Az Európai Jogi Átjáró Iroda 2026 februárjában indított indiai kísérleti projektje a helyes irányba tett lépés, elismerve, hogy az EU-nak vonzania kell a globális tehetségeket. 

További olvasmányok 

A digitális évtized helyzetéről szóló 2026. évi csomagot az Európai Bizottság 2026. június 17-én tette közzé. Ez magában foglalja a digitális évtized helyzetéről szóló 2026. évi jelentést: A strukturális hiányosságok megszüntetése és a beruházások mozgósítása 2030-ig és azt követően, mellékletek és országoldalak. A csomag részét képezi egy bizottsági szolgálati munkadokumentum is, amely ajánlásokat és magas szintű uniós elemzést tartalmaz. 

Cikk Information