IKT-szakemberek a digitális transzformáció középpontjában

A digitális készségek ma már a legtöbb ágazatban a munkavégzés részét képezik, a gyorsan növekvő, tudásintenzív szektorokban pedig egyre nehezebb nélkülük érvényesülni. Különösen nagy szerep jut azoknak a szakembereknek, akik magas szintű informatikai tudással rendelkeznek: szoftvereket fejlesztenek, hálózatbiztonsággal foglalkoznak, vagy olyan területeken dolgoznak, mint a mesterséges intelligencia és a kvantumtechnológia.

Az Európai Unióban folyamatosan nő az ilyen szakemberek száma, a bővülés üteme azonban várhatóan nem lesz elegendő a 2030-ra kitűzött célok teljesítéséhez. Az Eurofound 2026 júliusában megjelent, „IT sector in focus: Evolution of the EU’s digital workforce” című jelentése azt vizsgálja, hogyan változik az uniós informatikai munkaerőpiac, hol jelentkeznek a legsúlyosabb szakemberhiányok, és milyen munkaerőpiaci, oktatási, migrációs és nemi egyenlőtlenségi kérdések befolyásolják Európa digitális kapacitásait.

Gyorsan nő az informatikai foglalkoztatás, de alacsony bázisról

Az informatikai foglalkoztatás jóval gyorsabban bővül, mint az uniós foglalkoztatás egésze. Az Eurofound adatai szerint az IT-szektorban dolgozók száma évente körülbelül 7–8%-kal nő, miközben az összes foglalkoztatott száma valamivel több mint 1%-kal emelkedik.

Az IKT-szakemberek 2011-ben az EU-27 teljes foglalkoztatásának 3%-át adták, 2024-re ez az arány 5%-ra nőtt. A tagállamok között ugyanakkor nagy különbségek vannak. Görögországban az IKT-szakemberek aránya mindössze 2,5%, míg Svédországban eléri a 8,6%-ot.

Az Európai Unió Digitális Évtized szakpolitikai programja azt a célt tűzte ki, hogy 2030-ra 20 millió IKT-szakember dolgozzon az EU-ban. A jelenlegi növekedési ütem alapján azonban az Eurofound szerint a cél várhatóan nem teljesül: 2030-ban mintegy 5 millió szakemberrel lehet kevesebb a szükségesnél.

A cégek több mint fele nehezen talál megfelelő szakembert

Az informatikai szakemberhiány már jelenleg is kézzelfogható problémát jelent a vállalatok számára. 2024-ben az olyan vállalkozások 57%-a, amelyek betöltetlen IT-pozíciókkal rendelkeztek, arról számolt be, hogy nehézséget okoz megfelelő munkavállalót találni.

A hiány elsősorban a tapasztaltabb és magasan specializált szakembereket érinti. Különösen nagy a kereslet a kiberbiztonság, a mesterséges intelligencia és generatív AI, valamint a felhőalapú technológiák területén dolgozók iránt.

A gyors technológiai fejlődés tovább erősíti ezt a keresletet. Az AI egyre szélesebb körű alkalmazása, a növekvő kiberbiztonsági fenyegetések, valamint az EU digitális függetlenségének erősítésére irányuló törekvések mind több magas szintű digitális tudással rendelkező szakembert igényelnek.

Az oktatási rendszer nem tud elég gyorsan reagálni

A szakemberhiány egyik fő oka az utánpótlás korlátozott volta. A magas szintű informatikai tudás megszerzése jellemzően többéves felsőoktatási képzést, további szakmai tanulást és munkahelyi tapasztalatszerzést igényel.

Bár egyre több fiatal választ természettudományos, technológiai, mérnöki vagy matematikai – összefoglaló néven STEM – képzést, számuk még mindig nem elegendő a munkaerőpiaci kereslet kielégítéséhez. A végzettek egy része más ágazatokban vagy magasabb fizetést kínáló országokban vállal munkát.

Az Eurofound megállapítása szerint az oktatási és szakképzési rendszerek a legtöbb tagállamban nem képesek a jelenlegi és várható munkaerőpiaci igényeknek megfelelő számú szakembert képezni. A probléma ezért hosszabb távon sem oldható meg kizárólag az informatikai képzések létszámának egyszerű növelésével. A továbbképzés, a posztgraduális képzések és a munkahelyi tanulás szerepe is meghatározó.

Az Eurofound szerint a hiány elsősorban a munkaerő-kínálati oldalhoz kapcsolódik. A jelentés nem arra vezeti vissza a problémát, hogy az IT-munkakörök általában rossz munkafeltételeket kínálnának. Az európai munkakörülmény-felmérések alapján az IKT-szakemberek több szempontból is az átlagnál kedvezőbb helyzetben vannak, különösen a keresetek és a készséghasználat tekintetében.

Juniorok helyzete az IKT-szektorban

Az automatizálásnak köszönhetően a rutin feladatok elvégzésére szolgáló beosztások egyre inkább eltűnnek. Ez a jövőbeli vezető IT-szakemberek számára „utánpótlási válságot” jelenthet: A vállalatok tapasztalt munkatársakat akarnak felvenni, de nem teremtenek olyan környezetet, ahol a tapasztalat megszerezhető, így a képzési költségeket másokra hárítják át.

A nem EU-s szakemberek egyre nagyobb szerepet kapnak

Az EU-n kívülről érkező munkaerő egyre nagyobb jelentőségű az európai informatikai szakemberhiány kezelésében. A jelentés szerint a harmadik országokból érkező munkaerő-migráció mára fontosabb tényezővé vált az IKT-munkaerő utánpótlásában, mint az EU tagállamai közötti munkavállalói mobilitás.

Az Eurofound arra is felhívja a figyelmet, hogy más országok szigorodó bevándorlási szabályai Európát vonzóbb célponttá tehetik a nemzetközi technológiai szakemberek számára. Ez különösen azokban a specializációkban lehet jelentős, ahol világszerte nagy a kereslet.

Az EU-n belüli mobilitásban ugyanakkor még van mozgástér. A jelentés szerint olyan meglévő európai eszközök, mint az EURES vagy az Erasmus+, nagyobb szerepet kaphatnának a szakemberhiány csökkentésében és a digitális szakemberek tagállamok közötti mozgásának ösztönzésében.

A nők továbbra is erősen alulreprezentáltak az IKT-szakmákban

Az európai digitális munkaerő egyik legnagyobb kihasználatlan tartaléka a nők nagyobb arányú bevonása lehet.

2024-ben az EU IKT-szakembereinek mindössze 19%-a volt nő, vagyis kevesebb mint minden ötödik informatikai szakember. A változás lassú. A tágabb információs és kommunikációs ágazatban a nemek közötti bérkülönbség 2022-ben valamivel 20% alatt volt, miközben az összes munkavállalót vizsgálva 13%-ot tett ki.

A különbségek a munka minőségében is megjelennek. A női IKT-szakemberek kisebb arányban érzik úgy, hogy méltányosan fizetik őket, ritkábban férnek hozzá fizetett képzésekhez, nagyobb munkaterhelésről és kedvezőtlenebb munkahelyi társas tapasztalatokról számolnak be, valamint kevesebb befolyásuk van saját munkájuk megszervezésére. Az Eurofound szerint ezek a tényezők visszatarthatják a nőket attól, hogy az informatikai pályát válasszák vagy hosszabb távon a területen maradjanak.

A nők alacsony részvétele gazdasági szempontból is problémát okoz. A jelentés szerint a jelenlegi munkaerőhiány mellett az EU az IKT-szakemberek potenciális tehetségbázisának kevesebb mint háromnegyedét használja ki. A nagyobb nemi sokszínűség azért is lényeges, mert az informatikai szakemberek olyan technológiákat fejlesztenek, amelyek egyre több területen befolyásolják a társadalmat és a munkavégzést.

A digitális készségfejlesztés már jóval több az informatikusképzésnél

Az Eurofound megállapításai szélesebb készségpolitikai kérdést is felvetnek. A digitális készségek egyre több foglalkozásban jelennek meg horizontális követelményként, miközben a magas szintű informatikai szaktudással rendelkező munkaerő iránt különösen gyorsan nő a kereslet.

A két területet ezért érdemes egymással párhuzamosan kezelni. A lakosság és a munkavállalók széles körének digitális kompetenciafejlesztése mellett szükség van a magas szintű technológiai szakemberek utánpótlásának bővítésére is.

A jelentés alapján több terület együttes kezelése lehet indokolt: az oktatási és képzési kapacitások növelése, a tovább- és átképzési lehetőségek erősítése, a vállalati képzések fejlesztése, a nemzetközi szakemberek bevonzása, az EU-n belüli mobilitás jobb kihasználása, valamint a nők nagyobb arányú bevonása az IKT-pályákra.

Jelentős uniós források állnak rendelkezésre, de a humán kapacitás továbbra is szűk keresztmetszet

Az Európai Unió már most jelentős összegeket fordít a digitális átállás támogatására. A jelentés több uniós kezdeményezést is megemlít, köztük az Európai Digitális Innovációs Központok hálózatát, a Cybersecurity Skills Academy programot, valamint az európai AI-gigagyárak fejlesztését. Ezeket a beruházásokat a Digitális Évtized 2030 szakpolitikai keretrendszere is támogatja.

A finanszírozás azonban csak az egyik része a feladatnak. A technológiai beruházásokhoz megfelelő tudással rendelkező emberekre is szükség van, az ilyen készségek kialakítása pedig hosszú folyamat. A felsőoktatásból kikerülő új szakemberek száma önmagában várhatóan nem tudja kielégíteni a növekvő keresletet.

Ezért az európai digitális munkaerő fejlesztése hosszú távú készségpolitikai kérdés. A 2030-ra előre jelzett mintegy 5 milliós IKT-szakemberhiány arra utal, hogy az oktatás, a felnőttképzés, a vállalati készségfejlesztés, a munkaerő-mobilitás és a jelenleg alulreprezentált társadalmi csoportok bevonása egyszerre kerülhet előtérbe.

A következő évek egyik meghatározó kérdése ezért az lesz, hogy Európa képes-e elegendő számú, magas szintű digitális tudással rendelkező szakembert képezni, megtartani és bevonzani ahhoz, hogy a technológiai fejlesztésekhez szükséges emberi tudás is rendelkezésre álljon.

Forrás: Eurofound (2026): „IT sector in focus: Evolution of the EU’s digital workforce”, Executive summary, 2026. július 20. A cikk a jelentés megállapításainak önálló magyar nyelvű feldolgozása, nem annak fordítása.

Cikk Information