2023 a készségek európai éve

A versenyképesség javítása, a munkaerőpiaci részvétel növelése és a tehetségek kinevelésének és megtartásának előmozdítása volt a cél 2023-ban, a készségek európai évében. Ennek része a digitális készségek fejlesztése is.

Ha a munkavállalók rendelkeznek a keresett készségekkel, az hozzájárul a fenntartható növekedéshez, fellendíti az innovációt és javítja a gazdasági szereplők versenyképességét. A készségek európai éve (2023) célként tűzte ki, hogy az Európai Unióban enyhüljön a szakemberhiány, mellyel a cégek – kiváltképp a kis- és középvállalkozások – szembesülnek. Előtérbe állítja az át- és továbbképzés szükségességét, segítve ezzel a munkavállalókat abban, hogy megszerezzék a minőségi állások betöltéséhez szükséges készségeket. 

A zöld és digitális átállás új lehetőségeket nyit meg az emberek és az uniós gazdaság előtt.

A szakképzett munkavállalók jobb munkalehetőségek közül válogathatnak majd, és társadalmi szerepvállalásuk is kiteljesedhet. Ez fontos abból a szempontból, hogy a gazdasági helyreállítás, illetve a zöld és digitális átállás társadalmilag méltányos és igazságos legyen.

Beruházásaink során sokkal nagyobb figyelmet kell fordítanunk a szakképzésre és a továbbképzésre. Szorosabban együtt kell működnünk a vállalkozásokkal, hiszen ők tudják a legjobban, hogy mire van szükségük. A gazdasági szereplők igényeit pedig össze kell hangolnunk az emberek törekvéseivel. Az is fontos, hogy a vállalkozások szükségleteivel összhangban Európába vonzzuk a megfelelő készségekkel rendelkező szakembereket, hiszen ez is erősíti az európai gazdaságot. 

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke

Új lendület az egész életen át tartó tanulásnak

A készségek európai éve friss lendületet ad azoknak az erőfeszítéseknek, melyek két, 2030-ra kitűzött uniós szociális cél elérésére irányulnak: egyrészt arra, hogy a felnőttek legalább 60%-a minden évben vegyen részt valamilyen képzésben, másrészt pedig arra, hogy a foglalkoztatottság aránya elérje a 78%-ot a munkaképes korosztályhoz tartozó lakosság körében. 

A kezdeményezés hozzá fog járulni a digitális iránytű azon céljainak eléréséhez is, hogy 2030-ra az EU-ban a felnőttek legalább 80%-a rendelkezzen alapvető digitális készségekkel és 20 millió IKT-szakember legyen alkalmazásban. 

Jelenleg az uniós vállalkozások több mint háromnegyede számára jelent saját bevallása szerint nehézséget, hogy megfelelő készségekkel rendelkező munkavállalókat találjon, ugyanakkor a felnőtteknek mindössze 37%-a vesz részt rendszeresen képzésben. 

A digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató azt jelzi, hogy Európában tíz felnőttből négy, a munkavállalóknak pedig egyharmada nem rendelkezik alapvető digitális készségekkel. A technológiai szakmákban és tanulmányi területeken alacsony a nők aránya: öt informatikai szakemberből csak egy nő, a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika területén végzettek körében pedig csak minden harmadik nő.

Hogyan történik ezeknek a megvalósítása?

A terv az, hogy az Európai Parlamenttel, az uniós tagállamokkal, a szociális partnerekkel, a foglalkoztatási szolgálatokkal, a kereskedelmi és iparkamarákkal, az oktatási és képzési szolgáltatókkal, a munkavállalókkal és a vállalkozásokkal együttműködve lendületet adjanak a készségfejlesztésnek helyi szinten.  

A Bizottság kiemelt hangsúlyt fektet a vonatkozó uniós kezdeményezésekre és azok finanszírozására, hogy támogassa az előremutató kezdeményezések széles körű, helyi szintű megvalósítását. Rendezvényeket és figyelemfelhívó kampányokat szerveznek, hogy a partnerek könnyebben tudjanak egymásnak ismereteket átadni a továbbképzés és az átképzés területén. Kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy még többen belépjenek a munkaerőpiacra, különös tekintettel a nőkre és a fiatalokra, mindenekelőtt azokra, akik nem vesznek részt foglalkoztatásban, oktatásban vagy képzésben.

A készségek európai éve kapcsán az EU több, korábban elindított kezdeményezésre fog építeni:

• Az európai készségfejlesztési program a készségfejlesztés uniós együttműködési kerete, mely segíti az egyéneket és a vállalkozásokat készségeik gyarapításában, fejlesztésében és kamatoztatásában.
• A készségfejlesztési paktum keretében, mely ezer tagot számlál és 14 nagy léptékű stratégiai ágazati partnerséget tömörít, vállalás született hatmillió ember továbbképzésére.
• Az egyéni tanulási számlákról és a mikrotanúsítványokról szóló tanácsi ajánlások segítenek abban, hogy az emberek rugalmasabb és célzottabb módon frissítsék, illetve új képességekkel egészítsék ki a készségeiket.
• A digitális készségekkel és munkahelyekkel foglalkozó koalíció a digitális készségek hiányát hivatott orvosolni azzal, hogy összefogja az összes érdekeltet a tudatosság növelése és a digitális készségek fejlesztését célzó képzések ösztönzése érdekében.
• A digitális készségek és munkahelyek európai platformja, mely az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz keretében kezdte meg működését, információkat, valamint erőforrásokat – köztük egy önértékelési eszközt – kínál a digitális készségek területén.
• Az uniós tagállamokkal a digitális oktatásról és készségekről folytatott strukturált párbeszéd keretében az érdekeltek megvitatják, hogyan lehet új digitális technológiákat meghonosítani az oktatás területén, és elősegíteni a digitális készségek fejlesztését.
• Az új európai innovációs menetrend egy kiemelt kezdeményezés és egy intézkedéscsomag megvalósítását szorgalmazza azzal a céllal, hogy megteremtse a megfelelő keretfeltételeket a munkavállalók tehetségének kibontakoztatásához.
• Az egyetemekre vonatkozó európai stratégia több intézkedési javaslatot is megfogalmaz annak érdekében, hogy a tanulók széles köre, köztük az egész életen át tartó tanulásban részt vevők magas szintű és időtálló készségeket sajátítsanak el.
• Az uniós tehetségbázis és a kiválasztott harmadik partnerekkel kialakítandó tehetséggondozási partnerségek segíteni fognak abban, hogy a munkaadók és az Európában dolgozni kívánó munkavállalók egymásra találjanak.

Cikk Information