Milyen készségeket értékel fel az AI?

10 emberi képesség, amely egyre többet érhet a munkaerőpiacon

A mesterséges intelligencia egyre több rutinfeladatot képes elvégezni, ezért a munkavállalóktól elvárt készségek összetétele is változik. A technológiai tudás és az AI-eszközök használata mellett felértékelődhetnek azok a kognitív képességek, amelyek az információ megértéséhez, a problémák felismeréséhez, a következtetések levonásához és a világos kommunikációhoz kellenek.

A Resume Now Resume of the Future Report című elemzése az amerikai O*NET foglalkozási adatbázis adatait vizsgálta meg, hogy azonosítsa azokat a kognitív képességeket, amelyek számos különböző munkakörben fontosak. Az elemzés 894 foglalkozást és 21 kognitív képességet vizsgált, majd ezek átlagos fontosságát egy 1-től 5-ig terjedő skálán értékelte.

Az eredmények alapján a technológia terjedése mellett továbbra is nagy értéke van a megértésnek, a kommunikációnak, a logikus gondolkodásnak és a koncentrációnak.

A szóbeli kommunikáció vezeti a listát

A vizsgált képességek közül a hallott információ megértése érte el a legmagasabb, 3,73-as átlagos értéket. Ezt szorosan követi a szóbeli kifejezőkészség 3,70-es eredménnyel.

Az első képesség azt jelenti, hogy valaki pontosan megérti a szóban kapott információkat, utasításokat vagy elvárásokat. A második arra utal, hogy érthetően és pontosan képes szóban megfogalmazni a gondolatait.

A munkahelyeken ez számos helyzetben megjelenhet: egy ügyféligény értelmezésében, egy összetett feladat megbeszélésében, prezentáció tartásában vagy különböző szakterületek munkájának összehangolásában.

A jelentés szerint a 10 legfontosabb képességből 4 közvetlenül az információ megértéséhez vagy átadásához kapcsolódik. Ide tartozik a szóbeli és írásbeli megértés, valamint a szóbeli és írásbeli kifejezőkészség.

A problémák korai felismerése is felértékelődik

A lista 3. helyére a problémaérzékenység került 3,60-as átlagértékkel. Ez annak felismerését jelenti, hogy egy adott helyzetben valami nincs rendben, vagy várhatóan probléma fog kialakulni.

Ez a képesség az AI-val támogatott munkakörnyezetben is lényeges lehet. Egy rendszer képes nagy mennyiségű adat feldolgozására vagy javaslatok készítésére, a munkavállalónak azonban észre kell vennie a hibás eredményt, az ellentmondásokat vagy a hiányzó információkat.

A digitális készségek ezért egyre szorosabban kapcsolódnak a kritikus gondolkodáshoz. Az AI-eszköz használatának ismerete önmagában kevés, ha a felhasználó nem tudja értékelni az eredmény megbízhatóságát és eldönteni, mikor kell további ellenőrzés.

Az olvasásértés továbbra is magas értéket képvisel

A írott információ megértése 3,53-as átlagértékkel a 4. helyre került. Ide tartozhat például egy szakmai jelentés értelmezése, szabályozási dokumentumok feldolgozása vagy összetett írásos instrukciók követése.

Ez különösen érdekes az AI-alapú szövegfeldolgozó eszközök gyors terjedése mellett. Egy nyelvi modell képes hosszú dokumentumokat összefoglalni, az embernek továbbra is értenie kell az eredeti információ jelentését, kontextusát és következményeit.

Az írásbeli kommunikáció szintén bekerült a 10 legmagasabbra értékelt képesség közé. Az írásbeli kifejezőkészség átlagos pontszáma 3,32 lett. A jelentés példaként szakmai javaslatok, dokumentációk, képzési anyagok és jelentések elkészítését említi.

Deduktív és induktív gondolkodás

A rangsor következő két eleme a deduktív gondolkodás 3,50-es és az induktív gondolkodás 3,42-es pontszámmal.

A deduktív gondolkodás során általános szabályokat vagy ismereteket alkalmazunk egy konkrét problémára. Ilyen lehet például egy vállalati szabályzat, szakmai módszertan vagy jogszabály alkalmazása egy adott helyzetben.

Az induktív gondolkodás ezzel szemben különböző információk összekapcsolását, mintázatok felismerését és ezekből következtetések levonását jelenti. A gyakorlatban ilyen készség kell például akkor, amikor valaki több adatforrásból próbál egy piaci tendenciát vagy egy probléma lehetséges okát azonosítani.

Az AI korában mindkettő nagyobb szerepet kaphat. A munkavállalóknak egyre gyakrabban kell gépek által előállított információkat összevetniük más forrásokkal, majd ezek alapján döntést hozniuk.

Információszervezés, alkalmazkodás és koncentráció

A jelentés további 3 képességet sorol a 10 legfontosabb közé:

• információk logikus sorrendbe rendezése – 3,38;
• információk többféle szempont szerinti rendszerezése – 3,14;
• szelektív figyelem – 3,05.

Az első a folyamatok és feladatok logikus megszervezését jelenti. A második ahhoz kell, hogy ugyanazokat az információkat különböző szempontok szerint tudjuk csoportosítani vagy újrarendezni.

A szelektív figyelem pedig azt írja le, mennyire vagyunk képesek egy adott feladatra koncentrálni zavaró körülmények között.

A folyamatos digitális értesítések, kommunikációs csatornák és AI által előállított tartalmak mellett a figyelem tudatos irányítása önálló munkaerőpiaci készséggé válhat.

A 10 legmagasabbra értékelt kognitív képesség

A Resume Now elemzésében az alábbi képességek értek el legalább 3,00 pontos átlagos fontossági értéket a 894 vizsgált foglalkozásban:

1. Hallott információ megértése – 3,73
2. Szóbeli kifejezőkészség – 3,70
3. Problémaérzékenység – 3,60
4. Írott információ megértése – 3,53
5. Deduktív gondolkodás – 3,50
6. Induktív gondolkodás – 3,42
7. Információk logikus sorrendbe rendezése – 3,38
8. Írásbeli kifejezőkészség – 3,32
9. Információk rugalmas kategorizálása – 3,14
10. Szelektív figyelem – 3,05.

Mit jelent mindez a digitális készségek szempontjából?

A lista egyik tanulsága, hogy a digitális kompetencia fogalma az AI terjedésével tovább szélesedik. Egyre fontosabbá válik, hogy a technológiai eszközök használata mellett a felhasználók meg tudják érteni és értékelni az információkat, felismerjék a hibákat, logikusan gondolkodjanak és világosan kommunikáljanak.

Ez a készségfejlesztés számára is fontos irányt ad. Az AI-használat oktatását érdemes összekapcsolni az információértékeléssel, a kritikus gondolkodással, a problémamegoldással, az írásbeli és szóbeli kommunikációval, valamint a tudatos figyelemmel.

A munkaerőpiacon pedig egyre kevesebbet mond egy önéletrajzban az, hogy valaki „jó kommunikációs készségekkel” vagy „problémamegoldó képességgel” rendelkezik. A Resume Now azt javasolja, hogy az álláskeresők konkrét eredményeken keresztül mutassák be ezeket a képességeiket: például milyen problémát ismertek fel, milyen összetett információt dolgoztak fel, vagy hogyan segítették egy csapat döntését.

Az AI-eszközök ismerete tehát várhatóan egyre több munkakörben válik általános elvárássá. Ezzel párhuzamosan nőhet azoknak az emberi készségeknek az értéke, amelyek segítségével eldöntjük, mit kezdjünk a technológia által előállított információval.

Forrás: Resume Now, „Resume of the Future Report”–  Keith Spencer, CPRW. Az elemzés az ONET 21 kognitív képességre vonatkozó adatait vizsgálta 894 foglalkozásban. A fenti cikk a kutatás eredményeinek önálló magyar nyelvű feldolgozása, nem az eredeti cikk fordítása.*

Cikk Information