Új feladatok, új készségek: így változtatja meg az AI a munka világát

A mesterséges intelligencia munkahelyi terjedése egyre több munkavállaló számára teszi elérhetővé azokat a feladatokat, amelyek korábban más szakterületekhez tartoztak. Egy értékesítő ma már önállóan elemezhet adatokat, egy marketingszakember technikai hibák megoldásában kérhet segítséget az AI-től, egy kisvállalkozás vezetője pedig marketing-, pénzügyi vagy akár jogi jellegű feladatok első lépéseit is elvégezheti.

Az OpenAI Economic Research több mint 800 000 amerikai ChatGPT-felhasználó munkával kapcsolatos üzeneteit vizsgálta. Az eredmények szerint a munkához köthető üzenetek 16,8%-a olyan feladatról szólt, amely hagyományosan más szakmához kapcsolódik. Ha az olyan általános tevékenységeket, mint az írás, az összefoglalás vagy az időbeosztás, kivesszük az elemzésből, ez az arány már 43,5%. Vagyis a szakmaspecifikus AI-használat közel felében a dolgozók a saját munkakörük hagyományos határain kívülre lépnek. (OpenAI)

A digitális készségek tartalma is változik

A kutatás eredményei a digitális készségek fejlesztése szempontjából is figyelemre méltók. Az MI-eszközök használatához ugyanis egyre kevésbé elegendő egyetlen szakterület digitális eszközeit ismerni. A munkavállalóknak olyan feladatokkal is kapcsolatba kell kerülniük, amelyekhez korábban más szakemberek segítségét vették igénybe.

Ehhez többféle készségre van szükség. A felhasználónak meg kell tudnia fogalmazni a problémát, megfelelő információt kell adnia az AI-rendszernek, értékelnie kell a kapott választ, és fel kell ismernie azt is, amikor szakértő bevonása szükséges. A digitális kompetencia így egyre szorosabban kapcsolódik az információértékeléshez, a problémamegoldáshoz és az AI-rendszerek tudatos használatához.

A változás azért is fontos, mert az AI használata sok esetben nem egyszerűen felgyorsít egy meglévő feladatot. Új feladatok elvégzésére is képessé teszi a munkavállalót.

Egyes szakmákban különösen erős a feladatok keveredése

Az OpenAI adatai alapján jelentős különbségek vannak az egyes szakmák között. Az általános feladatok kiszűrése után a saját szakmán kívülre eső tevékenységek aránya az ügyfélélménnyel foglalkozók üzeneteiben 77%, a dizájnerek körében 75%, a humánerőforrás-területen dolgozóknál 69%, a jogi szakembereknél 56%, a marketingeseknél pedig 53% volt. (OpenAI)

Ezekben a munkakörökben az AI rendszeresen segít olyan feladatokban, amelyek más szakmáknál megszokottak. Egy HR-es például pénzügyi vagy marketingjellegű kérdéssel is fordulhat hozzá, míg egy dizájner technikai vagy marketingfeladatok megoldásába kapcsolódhat be.

A részletes adatok szerint a dizájnerek AI-használatában különösen gyakori más szakmák feladatainak megjelenése: üzeneteik 35,2%-a ilyen munkához kapcsolódott. Ezzel szemben a dizájnfeladatok a más szakmákban dolgozók üzeneteinek mindössze 1,7%-ában jelentek meg. (OpenAI)

A mérnöki területen eltérő minta látható. A mérnökök üzeneteinek 18,5%-a kapcsolódott más szakmák feladataihoz, miközben a mérnöki jellegű munkák a más területeken dolgozók üzeneteinek 7,4%-át tették ki. A technikai tudás tehát az AI segítségével más munkakörökben is megjelenik, például szoftveres hibaelhárítás vagy technológiai rendszerekkel kapcsolatos feladatok formájában. (OpenAI)

A marketing mindkét irányban erős átfedést mutat. A marketingszakemberek üzeneteinek 24,3%-a más területhez köthető munkáról szólt, miközben a marketingfeladatok a más szakmákban dolgozók üzeneteinek 8,9%-át adták. Ez volt a vizsgált területek között a legmagasabb ilyen arány. (OpenAI)

A technikai és pénzügyi feladatok több munkakörben megjelennek

Az elemzés szerint bizonyos tevékenységek különösen könnyen kerülnek át egyik szakmai területről a másikra. A pénzügyi számítás és a technológiai hibaelhárítás mind a hét vizsgált külső szakmai csoportban a három leggyakrabban átvett feladat között szerepelt.

A marketingfeladatok szintén sok munkakörben megjelentek. Marketinganyagok készítése öt másik szakmai csoportban is gyakori volt, különösen a dizájn területén dolgozók körében. (OpenAI)

Ez a folyamat a készségigényeket is módosíthatja. Egy munkavállalótól egyre több helyzetben várhatják el, hogy legalább alapszinten megértsen olyan területeket is, amelyek nem tartoznak szorosan a saját szakterületéhez.

Az AI ehhez hozzáférést adhat, de a használatához szükséges ítélőképességet nem helyettesíti. Minél több területen használ valaki AI-eszközöket, annál fontosabb annak felismerése, hogy milyen minőségű az eredmény, milyen információ alapján született, és hol vannak a saját tudásának határai.

A kisebb vállalkozásoknál erősebb lehet a hatás

Az OpenAI elemzése vállalatméret szerint is talált különbségeket. Az átlagos aktivitású felhasználóknál a szakmán kívüli feladatok aránya a 2–5 felhasználós munkaterületeken 18,9%, míg a 100 főnél nagyobb munkaterületeken 16,3% volt. (OpenAI)

A kisebb szervezetekben gyakran nincs külön szakértő minden feladatra. Egy munkatársnak ezért többféle problémát kell megoldania, és az AI olyan esetekben is segítséget adhat, amikor korábban külső vagy más belső szakértő bevonására lett volna szükség.

Ez különösen a kis- és középvállalkozások digitális készségfejlesztésében lehet lényeges. Az AI-használat értéke ugyanis nem kizárólag abból adódik, hogy egy meglévő folyamat gyorsabban elvégezhető. Egy kisebb vállalkozásban az is számít, hogy a munkatársak olyan feladatokat tudnak kezelni, amelyekhez korábban nem volt házon belül megfelelő szakértelem.

A munkaköri leírások lassabban változnak, mint a tényleges munka

A kutatás egyik fontos tanulsága, hogy a munkakörök változása már jóval azelőtt megjelenhet a mindennapi munkában, hogy azt a hivatalos munkaköri megnevezések vagy leírások követnék.

Ha egy marketingszakember rendszeresen technikai hibákat old meg, egy értékesítő adatokat elemez, vagy egy HR-es pénzügyi számításokat végez AI segítségével, a tényleges munkája már részben eltérhet attól, amit a pozíció neve sugall.

Ez a képzési rendszerek számára is fontos jelzés. A gyorsan változó munkakörnyezetben a szakmaspecifikus tudás mellett egyre nagyobb szerepet kaphatnak az átvihető digitális készségek, az AI-műveltség és az önálló problémamegoldás.

A munkavállalóknak meg kell tanulniuk együtt dolgozni az AI-rendszerekkel, ellenőrizni azok eredményeit, felismerni a hibákat és eldönteni, mely feladatokat tudják önállóan megoldani, illetve mikor kell szakértőhöz fordulniuk. A digitális készségfejlesztésnek ezért a konkrét alkalmazások kezelésén túl az értő, felelős és tudatos AI-használatra is ki kell terjednie.

Forrás: OpenAI Economic Research: How AI is expanding what people do at work / Hogyan bővíti az MI az emberek munkahelyi tevékenységeit?, 2026. július 27. Az elemzés több mint 800 000 egyesült államokbeli ChatGPT-felhasználó munkával kapcsolatos használati adataira épül. Hogyan bővíti az MI az emberek munkahelyi tevékenységeit?

Cikk Information